Még 2009-ben döntöttem úgy, hogy lezárom Sony Ericssonos múltamat. Most is valami nagyon hasonló zajlik az életemben: öt év Android használat után váltottam iPhone-ra. Ezek a döntések nem könnyűek, hiszen platformváltás esetén nem csak a megszokott rendszert cseréljük. Rengeteg alkalmazást vettem meg a Play Store-ból, melyek így nyilván huss, eltűntek. Az viszont pozitív, hogy üres lappal kezdhetek. Szeretem az üres lapokat, mert kedvemre alakíthatóak.
De miért is váltottam? Először is azért, mert az Android sosem kínálta azt, amit vártam. Folyton csak az ígérgetés ment: ezzel a processzorral hasítani fog, ennyi RAM-mal nem lesz gond még sokáig, ezzel az akkuval 2 napig kihúzom majd. Persze, kár, hogy ezek mind üres ígéretnek bizonyultak. Ugyanúgy megmaradtak kisebb lagok, voltak force close-ok, beakadtak appok amik leszívták az akkut. Pedig volt öt évük. Sajnos tapasztalataim szerint az egész nyílt filozófia hibádzik: az appokat egységesíteni és ellenőrizni kellene. Amíg ez nem lesz meg, addig várhatjuk a megváltást. Ehhez egy áttervezett fényképező ikon kevés. A Lollipop már valami megmozdulás, ami örömmel tölt el, de még mindig kevés...
"Miért pont iPhone? Miért ne?"
Viccet félretéve Windows Phone nem vehető komolyan akkor ha sok appot használna az ember. Valahol az iOS és az Android között egyensúlyoznak, csak épp mind a kettőből a negatívat vették át: zártság, rossz minőségű appok. IOS-en ugyan zártság van, de minőségibbek az appok, rengeteg van belőlük és messze ez a legátgondoltabb rendszer, amit valaha használtam. Egyszerű, gyors, hatékony.
Sokáig tartottam az iOS-től. Nekem kell a nyíltság. Kell a share menü, kell egy normális billentyűzet. Kellenek a widgetek. Ezek nagy része orvosolva lett az iOS 8-ban, ami nagy öröm számomra. Tetszik, hogy az Apple változtatott a gondolkodásmódon és kicsit nyitnak a szabadabb felhasználói élmény felé. Nem azt várnám, hogy Android szintű szabadság legyen az eszközön, hiszen akkor Androidos telefont veszek és a túlzott szabadság amúgy is káros hatással van egy rendszerre. Szerintem. Legyenek ellenőrizve az alkalmazások. Legyen egység dizájnban és működésben.
Dolgok, melyek jobbak iOS-en
Értesítések: elképesztő, hogy milyen részletesen testre lehet szabni az értesítéseket iOS alatt. Minden apphoz külön állítható be az értesítés típusa, kérünk -e ikonon számlálót vagy hogy megjelenjen -e a záróképernyőn értesítés. Zseniális! Ez kb. 3 appal és roottal volt megoldható Androidon.
Rendszer sebessége, optimalizálás: 2 magos processzor 1,4 GHz -en? Pff. Nem gyenge az egy kicsit? Androidon kb 2011 -ben volt ez a csúcs. Itt viszont ilyen hardverrel minden folyékonyan történik. Az természetesen nem mondható el, hogy nem látható soha lassulás, de ég és föld a korábban általam használt eszközökhöz képest. Állati nagy élmény, hogy nem kell mindenre várni, a műveletek közt pedig szép és logikus animációk képezik az átmenetet.
Kamera: A kamera mint hardver nem mondható extrának. Nem a legnagyobb felbontású, nem a leg Hi-tech-ebb. Itt is inkább a szoftver optimalizáltsága az, ami miatt imádni lehet az eszközt. A fehéregyensúlyt alapból tökéletesen eltalálja. A fókuszt eltalálja. Neked már csak fotózni kell. Nem mintha agysebészet lenne manuálisan állítani ezeket az értékeket, de így sokkal gyorsabb és kényelmesebb. Videóknál ugyanez a helyzet. Minden egyszerű és gyors. Az extra módok lenyugözőek: az új képstabilizáció porig alázza a G2 OIS megoldását, a 240FPS slow motion pedig garantált szájtáti pillanatokat okoz. Az egyetlen amit nagyon sajnálok, az a 4K hiánya, de erre is van app, amivel majdnem egészen 4K felbontású videót rögzíthetünk. Ilyenkor természetesen nincs stabilizáció, tehát ezt főleg állványról készülő projekteknél érdemes használni.
Gesztusvezérlés: Android alatt remek dolog a "vissza" gomb. Vagy mégsem? iOS alatt annyira másképp van ez kezelve. Általában a képernyő bal széléről történő simítással lépsz visszább egy szinttel, de ha pl egy fotót nyitok meg pl Twitteren vagy Facebookon, akkor csak arrébblököm a képet a bezáráshoz. Nem csak kellemesebb és látványosabb, hanem egyértelműbb is.
Összeszerelési minőség: meglehetősen kevés Androidos masina mondhatja el magáról, hogy olyan szintű az anyag és az összeszerelés minősége, mint mondjuk egy iPhone 6 esetében. Természetesen nem is sok Androidos eszköz kerül ennyibe, dehát best or nothing.
Vannak természetesen dolgok amik más, általam korábban használt eszközök esetén jobbnak bizonyultak. Nézzünk erre is pár példát:
Dolgok, melyek máshol jobbak
Tartozékok: a mellékelt EarPods fülhallgató valami borzalmas. A hangzás gyenge, nincsenek elég erős mélyek, kicsúszik a fülemből még akkor is ha csak ülök egy helyben, nem ha még buszon zötykölődök. A töltő 1A teljesítményű, ami nem túl tigris. Az LG G2-höz pl 1,8 A járt. A töltőkábel könnyen szakad (sajnos sok ilyet látok nap mint nap).
A kijelző felbontása elmarad a manapság ekkora méretbe zsúfolt 1080p-től. Nem mintha zavarna, de attól még tény :)
iTunes: szenvedés a fájlok telefonra való szinkronizálása. Azt hiszem ezt nem kell kifejtenem túlságosan bőven. Pont annyira szenvedés, hogy inkább megveszem újra az zenéket telefonon, minthogy gépről szenvedjem rá a telefonra.
Régi appok: Ez ugyanúgy problémás Android alatt is, de az, hogy vannak az App Store-ban olyan programok, amik iOS 5-re vannak optimalizálva, az baromi gáz. Az ilyeneket ki kellene tiltsa a Store, mert a minőséget durván visszarántja.
A bejegyzés több hónapon keresztül íródott. No nem azért, mert ilyen lassan gépelek, hanem azért, hogy ne egy hirtelen felindulásból elkövetett rant legyen, hiszen azoknak nem sok értelme van. Remélem mutattam vele újat, vagy megerősítettem gondolataitokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése